18 ápr “Nem lehet valami csak egyszerûen jó, vagy egyszerûen rossz, mindenben ott vannak a színárnyalatok” – Interjú Ekler Ágnessel
Ekler Ágnessel és az Eklerképekkel már megismerkedhettetek egy ajánló keretében, most pedig következik a vele készült interjúnk. Színekrôl, formákról, érzelmekrôl.
Mióta alkot? Miért kezdte el?
Nagyjából kilenc éve kezdtem festeni, egy barátnôm erôszakosságának köszönhetôen. 🙂 Mivel Ő festett ekkor már, mindenképpen szerette volna, ha én is kipróbálom magam. Ajándékba kaptam tôle egy kezdô készletet, festékeket, vásznakat, egy kis festô ládával. egy ideig nézegettem, aztán nekiláttam és persze hamar megtetszett. A kezdeti idôszakban sok kihagyás volt, nem is voltam még elégedett igazából a képekkel, inkább csak próbálkozás volt. valahogy mégis mindig visszatért a vágy, hogy fessek, ezért vissza-visszatértem a kis festôládához, és körülbelül négy-öt éve festek olyan képeket, amiket szívesen megosztok másokkal. Azóta már “gazdát” is talált jó pár képem, amire igazán büszke vagyok.
Mitôl különlegesek a képei, mitôl lesz “eklerágneses” egy-egy alkotás?
Van egy kedves mûvészettörténész ismerôsöm, aki ellát néha tanácsokkal. Ő mondja nekem, hogy a képek mindig legyenek egyre eklerebbek. 🙂 erre törekszem, ami persze nagyon nehéz, hiszen rengeteg nagyon tehetséges festômûvész képeit láthatjuk mindenhol. Én úgy érzem, a képeim különlegessége talán abban rejlik, hogy intenzívek, élnek a színektôl és igyekeznek egy-egy érzelmet elmesélni.
Mit szeretne elmondani/átadni a mûvein keresztül?
Azt, hogy az örömeinket, fájdalmainkat át kell élni, száz százalékosan! Minden érzelem, minden történet, minden boldog pillanat, minden fájdalmas emlék felvállalható, érdekes, szép és sokszínû. Nem lehet valami csak egyszerûen jó, vagy egyszerûen rossz, mindenben ott vannak a színárnyalatok, a boldogság és a fájdalom, szinte egyszerre. Ettôl szépek és felejthetetlenek a történeteink, emiatt érdemes mindent csinálni, megélni, és emlékezni rá, mindig.
Hogyan zajlik önnél az alkotás? Van egy konkrét terv, mikor nekiáll festeni, vagy a folyamat közben jutnak az eszébe újabb ötletek?
Az alkotási idôszak maga az élet, a mindennapok tapasztalása, egy erôsebb érzelmi történet meghallgatása, például egy-egy ilyen beszélgetésnél szinte látom, hogy „milyen színû, formájú”, amit elmesélnek nekem. Ugyanígy vagyok egy verssel, egy olvasott történettel, esetleg a saját történeteimmel is. Persze nem tudom minden ilyen élményemet azonnal vászonra tenni, érlelgetem magamban, esetleg felírom, hogy mit is szeretnék a tapasztaltakból majd megfesteni, amint idôm engedi. Nagyon segít az alkotásban az idô nyomása is, ha kiállításra készülök, sok, a fejemben, szívemben már létezô kép megvalósul. A festési folyamat közben sokat változnak a képek, elôfordul, hogy ami a képzeletemben szép, az a vásznon már nem tetszik annyira. Ezért is formálódik sokáig egy-egy festmény, mire késznek nyilvánítom.
Van olyan téma, amit különösebben szeret, amihez szívesen visszatér?
Igen, a SZÍV. J Szeretem lefesteni, ábrázolni, színekkel, élettel megtölteni. Sok ötletem van ebben az örök témában.
Vannak példaképei festészet terén, olyanok, akikre felnéz?
Imádom Pollockot, Rothkót, lenyûgöznek a képeik, igazi példaképeim a festészetben.
Mit tart a legfontosabbnak a mûvészetében?
Három fô szempontom: a festményem érzelmeket váltson ki, gondolatokat indítson el a szemlélôben és meghatározó legyen a térben, ahova kerül.
Kérem meséljen egy kicsit magáról!
Ahogy említettem, kilenc éve foglalkoztat a festészet. A mûvészeteket, az irodalmat mindig is nagyon kedveltem, de nem éreztem elôtte bátorságot, hogy én magam is ûzzem. Igazából hobbifestônek tartom magam, mert van “normális” állásom, ami sok elfoglaltsággal jár, és nincs annyi idôm a festészetre, mint amennyit szeretnék. A munkámat is nagyon szeretem, az ott eltöltött idôt és ellátott feladatkört is százszázalékosan kitöltöm és energiát is tudok meríteni belôle. Egy multinacionális nagyvállalatnál dolgozom, vezetôi pozícióban, sok emberrel foglalkozom nap, mint nap. természetesen onnan is tudok inspirációt meríteni. nagy és szeretô családban élek, és van egy tizenhat éves fiam, aki komoly kritikusom is egyben. A szeretteim sokan vannak és nagyon elfogultak a festményeimmel szemben, így ebbôl az elfogultságból is sok erôt és kedvet merítek a festéshez.
Mi inspirálja?
Inspirálnak a számomra elmesélt történetek, ahol erôs a különféle emberi érzelmek jelentôsége. Inspirálnak a saját érzelmeim is, jobb, rosszabb napok. Inspirálnak azok a versek, ahol azt érzem, hogy megáll a levegô, mikor elolvasom, eszembe juttat valamit, és máris színekkel telik meg a szívem. Ilyenkor festeni kell.
Mit kapott a festészet által? Mit jelent önnek?
A festészet nekem mindenek elôtt egy speciális nyugalmat ad, egy teljesen más típusú koncentráció által. Amikor készülök egy festményre, már átáll az agyam egy másik üzem módra, pláne amikor neki is tudok állni, megvalósítani, amit elképzeltem. Érzelmeket szeretek festeni, történeteket, amiket százszor végiggondolok, ízlelgetek, amíg lefestem.
Van egyéb hobbija a festészeten kívül?
Igyekszem az egész életet hobbiként megélni, a munkám, a családom, az otthonom, a könyveim, a kutyám, minden.
Mik a jövôbeli tervei alkotás terén? Szeretne esetleg új dolgokba belekóstolni, kipróbálni ôket?
A legutóbbi kiállításom sikerén felbuzdulva mostantól szeretnék évente egyszer tartani egy nagyobb, önálló kiállítást, ahol megmutathatom az új gondolatokat, érzéseket, amiket sikerült lefestenem. Inspirál az erre való felkészülés, mind az új képekkel, mind a teljes esemény megszervezésével. A festészeti technikák terén pedig a fejlôdés, az újdonságok óvatos kipróbálása mindig is foglalkoztat.
Köszönjük Ágnesnek a válaszokat, További sok-sok sikert kívánunk neki!
No Comments